Kattintással fáj a lábízület

Panaszok Csukló Csukló A csuklópanaszok nagyon általánosak, a hétköznapok során egy rossz mozdulat, vagy túleröltetés miatt a házimunka közben, illetve az irodában a gyakori számítógéphasználat következtében is kialakulhat csuklófájdalom, ínhüvelygyulladás. Rendelőnkben a csuklópanaszok enyhítésére törekszünk fizikoterápiával, gyógytorna gyakorlatokkal, stabilitást elősegítő kinesio tape ragasztással. A csukló egy nagyon fontos ízületünk, mely kapcsolatot biztosít az alkar és a kezünk között. A csukló rövid csontokból kéztőcsontokból és egy ízületből áll, valamint számos szalagcsoport is megtalálható a csuklón. A két leggyakoribb csukló panasz az ínhüvelygyulladás és a csuklóalagút-szindróma.

A csukló - I. Azt az ízületi rést nevezhetnénk így, amit szalagok tartanak össze és a csuklócsontok között található. Ebben a csatornában fut a kezünket mozgató idegszál, ezért különösen fontos, hogy ne érje túl nagy terhelés a csuklót.

Alap Jógatorna V: Váll-Kar-Nyak

Ha ezt a területet feszültség éri, akkor ez a keskeny ízületi rés a két csuklócsont között dagadni kezd. A megdagadt ízületi felszín összenyomja az idegszálat, ami fájdalmat okoz a csuklóban. Ha a fájdalom hatására nem hagyjuk abba azt a tevékenységet, ami ezt kiváltotta, akkor a fájdalom tovább gyűrűzik.

Különösen klaviatúra és egérhasználók körében ismert és gyakori ez a jelenség. Képzeljük csak el: minden egyes billentyűleütés egy apró kalapácsütés az ujjbegyre. Ez az apró kalapácsütés hullámszerűen továbbterjed az ujjon, áthalad a tenyéren, és eljut a csuklóig. Mivel a csuklónkat órákon keresztül mereven tartjuk - hiszen gépelnünk kell - a csuklóízület a merev mozdulatlanságtól dagadni kezd.

Az enyhén megdagadt ízület útját állja az ujjbegytől érkező impulzusnak, ami további feszülést okoz; ilyenkor még elég lenne a pihentetés. Ha a feszültség továbbra is fennáll, azaz nem történt meg a pihentetés, akkor a további feszültség már fájdalmat vált ki.

Csuklófájdalom Vajon miért fáj a csuklóm? A csuklóízület és kéz feladata összetett. Részt vesz a nehéz fizikai munkában, illetve a finom-motorikában, vagyis a precíz, pontos koordinált mozgások kivitelezésében is.

Ha az ujjbegyből érkező kalapácsütések továbbra is fennmaradnak, akkor a fájdalom nem lokalizálódik a csukló szintjén, hanem utat tör magának az alkaron át a könyök, a váll, a lapocka irányába. Amerre a billentyűleütés okozta feszültség halad, ott az merev és feszes izmokat hagy maga után.

Ezeknek a tüneteknek több oka is lehet, az egyik leggyakoribb közülük a ún.

Az izmok a folyamatos feszülésükkel tovább erősítik, továbblökik az ujjbegytől érkező apró impulzust fájdalmatés ezzel továbbsegítik őket a következő akadály, a következő ízület felé. Így jut el a fájdalom a nyak izmaiba, sőt onnan tovább kattintással fáj a lábízület nyaki csigolyákba is Ugye ismerős?

Ilyenkor már nem elég a pihentetés. Mégpedig azért nem, mert ha a korábban leírt jelenség napokig, hetekig, sőt hónapokig fennáll, akkor az izmok feszültsége a tevékenység szüneteltetése alatt is fennáll.

Azaz a feszülés akkor is ott van az alkarunkban, amikor már nem gépelünk, akkor is jelen van a csuklónkban, amikor nem használjuk az egeret.

Nagyon apró, szinte észrevehetetlen feszülésre gondoljunk, ami az izomrostok szintjén jelenik meg, nem az izomkötegek szintjén. Ez az enyhe, de folyamatosan jelenlévő feszültség nem más, mint izomkontrakció, azaz izomfeszülés.

Ebben az állapotban az alkar, felkar, váll izmai nem kapnak elegendő oxigént, mert a feszült izmokba nem jut be a vér. A hipoxiás oxigénhiányos állapot pedig fájdalommal jár. Oldani csak aktív, ellazítást segítő gyakorlatokkal lehet.

A következő részben megtudhatjuk, hogyan.