Funkcionális anatómia I. | Digitális Tankönyvtár

A kötőszövet porc funkciója. Kötőszövet

TÁMASZTÓSZÖVETEK Az előzőekben láttuk, hogy a kötő- és a támasztószövetek közös jellemvonása a sajátos szerkezetű sejt közötti állomány előfordulása, mely csupán mennyiségével, de mechanikai tulajdonságai folytán is rendszerint sokkal szembetűnőbb része a szövetnek, mint maguk a sejtek. Míg a kötőszöveteknél a sejt közötti állománynak az a része, amely annak mechanikai tulajdonságait meghatározza, rostos szerkezetű, addig a támasztószövetekben — bár a rostok továbbra is lényeges alkatrészek — a mechanikai sajátosságokat egyéb anyagok is döntően meghatározzák.

Porcos chondroid szövetek Porcos chondroid névvel jelöljük azokat a szöveteket, amelyekben a chordaszövetekhez hasonló, hólyag alakú nyúlványtalan sejtek rugalmas, kocsonyaszerű, de ennél jóval szilárdabb sejt közötti alapállományba ágyazottan fordulnak elő. Ez a szerkezete a porcot jelentékeny összenyomási szilárdságú, rugalmas tehát hirtelen, ütésszerű mechanikai behatásokat jól közömbösítőmeglehetősen hajlítható, viszont aránylag kis szakítási szilárdságú anyaggá teszi. A hajlításnak és húzásnak való ellenállását nagyban növeli, hogy a legtöbb porcot kötőszöveti rostokban dús porchártya perichondrium vesz körül.

A porcszövetnek fontos szerepe van a rugalmas vázrészek felépítésében.

  • Kötőszövetek A kötőszöveteket a sejtes és sejt közötti állományuk összetétele, arányai alapján lehet csoportosítani.
  • Krém balzsam arnica ízületek artroplasztikájához
  • Mit jelentenek az alábbi fogalmak?
  • A csonthártya a csont külső felületét borítja az ízületi felületek kivételével, továbbá a hosszú, csöves csontokban kialakuló velőüregeket béleli.
  • Blokkolás a könyökízület fájdalma után
  • Porcszövet – Wikipédia

A zsigeri szervek szilárdabb vázát — ahol ilyen egyáltalán van pl. Kiugró, nagyobb a bokaízület károsodása 2 fokkal ugyan nem, de támasztó vázat mégis igénylő testrészek orr, fül fő támasztóeleme.

ízületi műtét után, ágyékfájdalom

A csontváz egyes helyein pl. A csontváz fejlődésében a porc a csontszövet előfutára mind a törzsfejlődés, mind az egyedfejlődés vonatkozásában.

Az egyedi fejlődés során a legtöbb csont telepe későbbi alakjának megfelelően — csupán durványosan — porcszövetből preformált. A végleges csontok kialakulása ugyanis sohasem a már meglevő porc elcsontosodását jelenti. A csontosodás vagy a porctelepen belül lezajló teljes szöveti átépítéssel járó, ún. Magasabb rendű gerinces állatban háromféle módosulatban fordul elő. Nagyobbára összenyomási megterhelésnek kitett helyeken a tejüvegszerű, opálosan egynemű alapállományú üvegporcot hyalinporc találunk.

Nagymérvű elhajlításnak kitett területeken fülkagyló a rugalmas rostokban dús alapállományú rugalmas porc elasticus a kötőszövet porc funkciója porc fordul elő. Erősebb szakító, nyíró, csavaró tehát viszonylag nem a kötőszövet porc funkciója behatásnak kitett helyeken rostos porc kollagénrostos porc található. A porcszövet egysége a chondron territoriummely a sejtfészkekben tömörülő porcsejtekből és az őket körülölelő basophil festődésű porcudvarból áll.

A csoportokban a szorosan egymáshoz lapított sejtek zsemle 2 sejtnél vagy szabálytalan korong alakúak. A porcsejt alakja olyan jellemző, hogy a porcszövet akár egyetlen sejt alapján is felismerhető. Magja egy vagy több, erősen festődő magvacskát tartalmaz. Aránylag bőséges plasmájában mérsékelt számú mitochondrium, Golgi-háló és cytocentrum ismerhető fel. Feltűnő tulajdonsága a porcsejteknek, hogy plasmájuk zsírcseppecskéket, és elég jelentékeny mennyiségű glikogént tartalmazhat.

Közönséges készítményen is jól láthatók, főleg a plasma széli részén a nagy vacuolumok, amelyek vagy kioldott zsírcseppek vagy glikogénszemcsék helyei, de tágabb sejtnedvvel telt hólyagocskák is lehetnek. A sejt közötti vagy alapállomány interterritorium nagyobbára basophil, sőt bázikus anilinfestékekkel metakromáziás festődésű. Csak látszólag egynemű anyag, mert ezüstözéssel, tripszinemésztés után vagy polarizált fényben való vizsgálattal a kötőszövetnél jóval finomabb kollagénfibrillumokból álló alapváza könnyen feltüntethető.

A rostok friss készítményben vagy közönséges festésekkel azért nem láthatók, mert a rostok közeit kitöltő anyag törésmutatója azonos a rostokéval. A kötőszöveti rostváz a porc általános mechanikai igénybevételének megfelelő húzási erővonalakkal párhuzamosan rendezett.

A porc alapállományban a II. A porcmatrix jelentős komponensét képzik a proteoglikánaggregátumok.

csípőízület 3. fokozatú kezelés

A porcban előforduló glükóz-aminoglikánok keratán-szulfát, chondroitin-szulfát, hyaluron-sav fehérjéhez kötődve proteoglikánmolekulákat képeznek. Az utóbbiak hyaluronsavhoz kapcsolódva alakítják ki az aggregátumot, mely kollagénrostokhoz kapcsolódik.

Porcsejt elektronmikroszkópos képe Lévai G. A cytoplasmában jól fejlett, durva felszínű endoplasmás reticulum er látható, amelynek üregrendszere helyenként porcmatrixkomponenseket tartalmazó cisternákká cis tágul Megemlítendő a glükoprotein természetű chondronectin, mely a porcsejtek és a matrix kollagénrostok kölcsönhatását segíti elő. A porcszövet — a hámszövethez hasonlóan — avascularis, diffúzióval táplálkozó szövet.

Az alapállomány basophiliáját a rostok közeit kitöltő komplex proteoglikánmolekulák szolgáltatják. A proteoglikánmolekulák felelősek a metakromáziás festődésért is.

Kötőszövet

Érthető, hogy a GAG- molekulák helyi koncentrációja szerint a porc alapállományának különböző részeiben annak basophiliája és metakromáziája igen különböző lehet. Így pl. Ez nem jelent azonban egyúttal valami tényleges tokszerű tömörülést. A belső tokon kívüli alapállomány — attól függően, hogy a sejtcsoport a porc felületesebb vagy mélyebb részén foglal-e helyet — igen különböző fokú basophiliával rendelkezik, sőt a basophilia akár hiányozhat is.

Az alapállományt és a kollagénrostokat egyaránt a porcsejtek termelik. A porcot kívülről — főleg a nagyobb elhajlításnak kitett porcokban pl. A porcok vastagsági növekedése során a porchártya belső rétegéből differenciálatlan mesenchymalis sejtek válnak le, és chondroblastokká amikor az összes izom és ízület fáj porcos alapállományt és rostokat termelnek.

A sejtek kezdetben a porchártyával párhuzamosan fekvő lapos idomúak, és csak később, a mélyebb rétegekbe kerülve veszik fel fokozatosan a porcsejtekre jellemző alakot és elrendeződést. A porchártya külső durvább rétege tömött rostos kötőszövetnek felel meg.

Porcszövet

A porcos alapállomány természetesen szintén különböző korú aszerint, hogy a porchártyához viszonyítva felületesebb vagy mélyebb rétegben van-e.

Eszerint festődési tulajdonságai is változók. Időskorban és patológiás körülmények között az alapállomány elmeszesedhet. A kötőszövet porc funkciója porcos csonttelepek hossznövekedésében az ún. A porcszaporulatot az agyalapi mirigy növekedési hormon growth hormone, GH termelése biztosítja. A humorális hatás — közvetve — a máj által termelt somatomedin C révén érvényesül. Rugalmas porc elasticus rostos porc Nagyobb fokú deformálódásnak rendszeresen kitett helyeken pl.

A rostok hálózata különösen sűrű a porcsejtcsoportok felszínén.

A rugalmas rostok a szokásos rugalmas rostfestésekkel orcein, rezorcin-fukszin jól festődnek, és sok helyütt oly sűrűek, hogy a porcos alapállomány nem is látszik. A friss rugalmas porc sárgás színe alapján már szabad szemmel is felismerhető.

10. Ízületvédő, porcépítő szerek helyes alkalmazása

A rugalmas rostok hálózata nem rendszertelen, hanem szinte trajektorális rendszert képez, amely a porcot deformáló erőknek enged, de a behatás megszűnésével biztosítja az eredeti alakba való visszaugrást Krompecher. A porcsejtek alakja típusos, de elrendeződésük eltérő a többi porcokban tapasztaltaktól. Minthogy az alapállomány kollagénkötegei a porc egy-egy kisebb részében párhuzamosan haladnak, a porcsejtek a rostkötegek közé ékelt hosszanti sorokban helyezkednek el.

A kollagénrostos porc tehát mindenben hasonlít a tömött rostos kötőszövethez, főleg a rendezett féleségéhez, azzal a különbséggel, hogy a kollagén rostkötegek közeit nem kötőszöveti sejtek pl. A kollagén rostok közeit foglalja el az alapállomány proteoglikán része, de nem tudja úgy elfedni a sokkal tömörebb kötegekbe rendezett vaskos kollagénrostokat, mint a hyalinporcban.

Csontszövet Elmeszesedett kollagén fibrillaris sejt közötti állományból és ennek szilvamag alakú, számos finom csatornaszerű nyúlvánnyal bíró üregeiben lacunákban elhelyezkedő sejtekből felépített szövet.

Mind összenyomási, mind szakítási és hajlítási szilárdsága jelentős, és így a vázat érő biológiai megterhelésnek jól ellenáll. Ezeken túlmenő megterhelésekre folytonossága megszakadásával törés válaszol, vagy egyéb alakváltozással járó roncsolást pl.

A csontszövet elsőrendű mechanikai funkciójában a sejt közötti állományba bezárt élő sejtek közvetlenül nem vesznek részt.

Eszköztár: A porcszövet bemutatása A porc a csontnál lágyabb, szilárd állomány. A porcszövet sejtekből és, a kötőszövetétől eltérő, sajátságos sejtközti állományból áll. A porcsejtek gömbölyűek, nyúlvány nélküli sejtek, az alapállomány üregeiben csoportosan találhatók.

Szerepük a csont képzésében elsődleges. Ennek során minden sejt a nyúlványaival elfoglalt térség territórium sejt közötti állományához szükséges anyagokat kollagént, glikoproteint a kötőszövet porc funkciója valószínűleg az ásványi anyagokat is beépíthető formában termeli. Minthogy — mint ezt a továbbiak során látni fogjuk — a csont folytonos átépülésben van, teljesen kifejlődött élőlényben sem szűnik meg a csontsejteknek ez a szerepe.

Funkcionális anatómia I. | Digitális Tankönyvtár

A csontsejtek azonban nélkülözhetetlenek a csont kész alapállományának elég jelentékeny a nagy lábujjak ízületi fájdalma is. Az elhalt sejteket tartalmazó csontállomány előbb-utóbb kiválik az élő csontállományból, attól elhatárolódik demarcatio; lásd kórbonctan és kilökődik vagy felszívódik.

A legjobb esetben fokozatosan átépül, úgyhogy a helyét lépésről lépésre élő sejteket tartalmazó csont foglalja el. A csontszövet mechanikai funkcióját közvetlenül az alapállomány biztosítja, amelynek funkciós struktúrája, vulgáris hasonlattal a kötőszövet porc funkciója, a vasbetonéval analóg.

A fibrillumok a vasbeton vas vagy acélszálainak megfelelően főleg a nyújtásnak képesek ellenállni, illetve minden olyan behatásnak hajlítás, nyíró erők, csavarás stb. Az alapállományba és rostok közé lerakódott ásványi anyagok a vasbeton cementjének megfelelően az összenyomásnak képesek ellenállni. A következő pontokban a fő alkotóelemekkel, így a különféle csontsejtekkel, a csont alapállományának összetételével és a csontszövet a kötőszövet porc funkciója foglalkozunk.

Csontsejtek A csontszövetnek háromféle saját tehát pl. Csontképző sejtek osteoblastok. A csont növekedésének vagy átépítődésének helyén fordulnak elő. Köb alakú, 15—20 μm átmérőjű, köbhámsejtekre emlékeztető, mégis egymástól nagyobb résekkel elválasztott kromatinban gazdag magvú, basophil plasmájú sejtek. Az osteoblastok részletdús plasmája, főleg pedig basophiliája ergastoplasma és fermentumokban való gazdagsága alkalikus foszfatáz jelzi, hogy igen élénk anyagcsere zajlik a sejtekben.

Elektronmikroszkóppal vizsgálva a csontszövetet kitűnik, hogy az osteoblastsejtekhez finom, egymással kommunikáló gap junction nyúlványok tartoznak. A: osteoblastok sorakoznak a fejlődő koponyacsont külső felszínén; B: osteocyták hosszmetszetben pikrinsavfestés ; C: osteoclast nyíl a fejlődő koponyacsont felszínén Azan festés ; D: Periostealis csontosodás; a periosteum p belső sejtjei osteoblastokká differenciálódnak és részt vesznek a csontképzésben cs: csontállomány A sejtek szerepe a rostok és az alapállomány termelése.

A frissen termelt, még el nem meszesedett extracellularis matrix állományt osteoid substanciának nevezzük. A secretio folyamatában az osteoblastok működése polarizált, ugyanis az extracellularis matrix komponenseit a sejtek a már korábban megtermelt osteoid állomány a kötőszövet porc funkciója forduló felszínükön keresztül ürítik.

A friss csontállományra így újabb és újabb osteoid réteg rakódik rá appositionalis növekedés. A sejtek ugyancsak felelősek az alapállomány elmeszesedési folyamatának beindításáért. Ebben a sejtek által secernált, membránnal körülvett matrixvesiculák 50— nm játszanak kulcsszerepet.

A csontok járulékos szervei

A gyarapodó alapállomány végül teljesen körülveszi az osteoblastokat, finom üregeket lacuna és csatornácskákat canaliculus képezve az osteoblastok sejttestjei és sejtnyúlványai számára. Az alapállományt átjáró bonyolult üregrendszer tulajdonképpen öntvénye az abban helyet foglaló nyúlványos sejteknek.

Csontsejtek osteocyták. Plasmájuk részletszegény, csak igen gyengén basophil, és glikogén- vagy zsírszemcséket tartalmazhat. A mag aránylag sötét festődésű, kissé zsugorodottnak tűnik.

A sejtek legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy testükből minden irányban finom elágazó nyúlványok lépnek ki, melyek a csontalapállomány hasonló finom csatornácskáiban canaliculi ossium helyezkednek el. Szomszédos csontsejtek nyúlványai egymással közeli érintkezésbe kerülnek; ez a kapcsolat a csontsejtek anyagforgalmának egyik eszköze. Idősebb csontban állítólag a csontsejtnyúlványok visszahúzódnak, és nem töltik ki teljesen a csatornácskákat. Szerkezeti tulajdonságaiból következtethetőleg az osteocyta aránylag megállapodott sejttípus.

A látványos csontképzésből visszavonult osteoblastokból származnak. Feladatuk a csontszöveti matrixállomány fenntartása. Az osteocyták pusztulása csontleépülést és -felszívódást resorptio eredményez, mely folyamatban a csontfaló sejtek járnak élen. Csontfaló sejtek osteoclastok. Nagy, többmagvú 5—10 sejtek, amelyek mindenütt ott fordulnak elő, ahol csontfelszívódás folyik pl. A csontresorpitóban aktívan részt vevő osteclastok szorosan tapadnak a matrixállományhoz.

E területen membránjuk fűrészesen csipkézett, fodrozott ruffled border. A resorptiós mikrokörnyezet savas természetű, mely kedvez az ürülő lysosomalis enzimek aktivitásának csakúgy mint a kalcium-foszfát lebomlásának. Az osteoclastsejtek összeolvadó monocytákból alakulnak ki, és a mononuclearis phagocyta rendszerhez tartoznak. Szerepüket a csontok fejlődésének, növekedésének és átépítődésének tárgyalása során elemezzük közelebbről.

Csontalapállomány Organikus és anorganikus összetevőkből áll.

A szerves állományhoz tartoznak a kollagénrostokhoz mindenben hasonló osteocollagen osszein fibrillumok I. A rostok proteoglikánaggregátumokban gazdag amorph alapállományban helyezkednek el.

Az anorganikus összetevők fő részét hidroxil-apatit [Ca5 PO4 3OH] szubmikroszkópos kristályai képezik, amelynek molekulái határozott rácsszerkezetet alkotnak a kristályokon belül. A csontalapállomány további anorganikus összetevőinek egy része a kristályrácsba épül be pl.

ízületi fájdalom az órákból

Radioaktív izotópok gyors beépüléséből következtethetően a csont anorganikus alkotórészei még a stabilis nem átépítés alatt levő csontszövetben sem állandók, hanem bizonyos mérvű anyagkicserélődés folyik. A mikrokristályok a kollagénrostokhoz kötődve növelik a szövet szilárdságát és ellenálló-képességét.

A csontállomány architektúrája Csontszövet kétféle gonarthrosis és synovitis fordul elő: egyrészt tömör substantia compactamásrészt szivacsos substantia spongiosa alakban.

Az előbbi jobbára a csontok felszínén található, és a csontok csak aránylag vékony kérgét corticalis képezi. A csöves csontok középső, csőszerű darabja a velőüreget körülvevő tömör csontszövetből áll.