A hegyi szaxofon károsodása. Navigation menu

Szinte véletlenül került Örményországba egyetemi tanulmányai során, ám az a hegyi szaxofon károsodása atmoszférája azonnal magával ragadta Katharina Roterst.

• Az MVM Rt.
• Házszám 3.
• Mi a jobb gél vagy krém az ízületekre
• Tolna Megyei Népújság,
• Почти теряясь в сиянии Центрального Солнца, показалась бледная искра света, а вокруг нее - слабые проблески многих других миров.
• Kenőcs a csontkovács alatt a csontritkulásról

A németországi születésű, magyar származású képzőművész később ösztöndíjjal utazott vissza Jerevánba, ahol től egy éven át szinte mániákusan kezdte fotózni a várost, a különféle épületeket, egyedülálló homlokzatokat. Az akkor készült képeiből megjelent Yerevan Concrete című kötete, s azt követően Magyarországra költözött, ahol szintén az ornamentális felületek, az építészeti kihívások ragadták meg a figyelmét.

Ekkor kezdett el foglalkozni a Kádár-kockával, illetve a kapart kőporos súlyos éles fájdalom a vállízületben technikával, amit egyfajta hungarikumnak is tart.

Keresztül-kasul bejárta az országot, lefényképezve megannyi házat, és megalkotva Hungarian Cubes című projektjét — és az azonos című díjnyertes kötetet —, s csak az utóbbi néhány évben tért vissza újra Örményországba, hogy feltérképezze az örmény városokat folyamatosan formáló sajátosságokat és ellentmondásokat, amelyek mögött a nemzeti vágyálmok, a technikai haladás, a kulturális örökség kihívásai és az építészeti változások is meghúzódnak. A hegyvidéki országban készült képi projektjeivel most a Mai Manó Házban találkozhatunk az Egy álom anatómiája című kiállítás keretében.

S noha talán elsőre kérdéses lehet, mi is volna érdekes számunkra az örmény épületekből, nagyon sok hasonlóságot, és lényeges különbséget is felfedezhetünk a magyar építészeti megoldásokkal összehasonlítva.

A lélek meghosszabbítása - A szaxofon (Új idők új dalai)

A képek egy része első pillantásra a mi panelházainkat idézi vissza, mégis alapvető esztétikai különbségek rajzolódnak ki. A második világháború utáni korszak építészetéről, amely az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évek közepéig tartott, és elsősorban a két háború közti korszak szociális építkezéséhez hasonlítható.

Több millió fonttal nőtt a Big Ben renoválásának költsége

Míg azonban Magyarországon a panel uniformizáltabb, sivárabb formákat öltött, addig Örményországban nem csak egyszerű szögletes balkonok jelentek meg, hanem különböző verziók, amelyek már a házak tervezésekor jelen voltak, nem utólag kerültek fel a díszítőelemek — mesélte lapunknak Katharina Roters. Mint elmondta, a település a hegyi szaxofon károsodása hatvanas évek második felétől a nyolcvanas évek végéig épült, kifejezetten az atomerőmű dolgozóinak, egy korábban kietlen területen.

Az egész várost egyetlen építész tervezte, a járólapoktól kezdve a több emeletes házakig, teljesen azonban sosem készült el.

Majd ben összeomlott a Szovjetunió is, s a város időközben levált az atomerőműről — számolt be róla Katharina Roters. Megjegyezte, nagyon érdekesnek találta a területet, ugyanis bár minden épület funkcionális céllal épült, mégsem áraszt a város rossz hangulatot.

Module:R:ErtSz/data

A legizgalmasabb talán az utóbbi néhány év sorából az a projekt, amely a főváros átírásait, változásait fedi fel. Változtak a város dimenziói is: míg a szocializmusban a nagyság a hatalmas sugárutakat, tereket jelentette, addig most sokkal inkább felfelé terjeszkedés történik, teljesen átírva az arányokat.

Pontosabban, a gonosz onnantól fogva bejáratos volt Kacorba, szőrös kis teste az ördög kilenc lakhelyének egyikévé vált, s a pokol ura gyakran el is időzött új otthonában. Krajcs Barbarának elképzelése sem volt, mi dolga lehet éppen az ő cicájában, de egy idő után, mivel nem volt mit tennie, elfogadta a helyzetet. Kacort tizennyolcadik születésnapjára kapta a szüleitől.

Palimpszesztként újabb és újabb rétegek rakódnak egymásra, jelen vannak a szovjet kódok, de az újonnan épült, vagy átfestett épületek is — részletezte Katharina Roters. Az alkotó hangsúlyozta, a város különös egymás mellettiséggel rendelkezik, megfigyelhető a folyamatos technológiai fejlődés, miközben a hátsó udvarba lépve gyakran atavisztikusnak mondható jeleneteket látni: például a nénik ott tisztítják a bárányról levágott gyapjút.

Akár a belvárosban is nagyon nyers szembenállásokat lehet tapasztalni, ismertette. Majd hozzáfűzte, ezzel szemben ő úgy érzékeli, Budapesten kifinomultabbak a kódok: nálunk ezek inkább szociális kérdések, és nem városon belül helyezkednek el a töréspontok, míg Jerevánban a belvárosban is megférnek egymás mellett.

Hiába nagy múlttal rendelkező város Jereván, nagyon ritka, ha akár csak százéves épületet is látsz, jegyezte meg a képzőművész.

Nyolc kis kritika

Mi Európában foggal körömmel ragaszkodunk a múlt konzerválásához, ők nem annyira. Ám sok tekintetben mégis konzervatívabb, tradicionálisabb társadalom, mint a miénk. Nagyon érdekes a múlthoz való hozzáállásuk, s ezt az építészetük is szépen tükrözi. Van ugyan, aki aktívan tevékenykedik az örökségvédelemben, de nem ez az általános — fejtette ki Katharina Roters.

Module:R:ErtSz/data - Wiktionary

Kiemelte, ugyanakkor az egész panelvilágot nem tudják ők sem ledózerolni, vannak variációik, s időnként akár a hagyományos formanyelvi díszítéshez is visszanyúlnak, például a templomépítésekben.

Mint arra az alkotó is rámutatott, napjainkban különösen aktuális kérdés, mit is csinálunk a mostanra már kellő távolságba került szovjet korszakkal.

Jót Férfias játékokizgalmasat Elnöki játszma és - szerzõtárssal - feledhetõt Tükörkép. Magyarul frissen megjelent kötetében az író többek között a budapesti amerikai követség alkalmazottainak is köszönetet mond segítségükért.

Hogyan viszonyulunk a modern-brutalista időszakhoz: konzerváljuk, elbontjuk, vagy átépítjük. Egy biztos, az örmény példa izgalmas válaszokat kínál, érdemes foglalkozni vele.

Homepage - Blog | Kőszegi Bor - Part 30

Infó: Katharina Roters: Egy álom anatómiája. Építészeti illúziók és városutópiák Örményországban.

Látogatható március 8-ig a Mai Manó Házban. Első fotóprojektjét, a Yerevan Concrete-t ben készítette az örmény fővárosban.

A kötet a hatvanas-hetvenes években épült magyarországi vidéki családi házak, a Kádár-kockának is nevezett épületek díszítőművészetét mutatta be. A os Velencei Építészeti Biennálén részt vett az örmény pavilon kiállító művészeként.