Olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban

Ezek legnagyobb részét ún. Egyes városi községek ugyanakkor — hazánk megyei jogú városaihoz hasonlóan — nem tartoznak semmilyen járás alá; ezeket városi körzeteknek hívják gorodszkoj okrug. Utóbbiak speciális típusát alkotják az ún. Ez a sajátos közigazgatási kategória több mint 40 területegységet foglal magában a mai Oroszországban, amelyek lakossága együttesen másfél millió fő környékére tehető.

Nyersanyagközpontú gazdaság A cári Oroszország Európa legnagyobb területű, gazdasági színvonala alapján ugyanakkor egyik legfejletlenebb állama volt. A szocialista éra nagy léptékű, erőltetett ipari fejlesztése révén, bőséges erőforrásaira támaszkodva a Szovjetunió a legnagyobb ipari hatalmak közé lépett elő.

KvVM rendelet A jogszabály mai napon A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1.

Az es évek olajválságai után azonban, amelyek Nyugaton a gazdasági szerkezet jelentős átalakulásához, a fajlagos nyersanyag- és energiaigény látványos csökkenéséhez vezettek, a szovjet gazdaság — a szervezeti keretek rugalmatlansága és a pénzügyi erőforrások szűkössége miatt — képtelennek bizonyult hasonló léptékű átalakítások sikeres végrehajtására. A szocialista államalakulat növekvő külföldi hitelek felvételére kényszerült, ami fokozatos eladósodáshoz vezetett.

A negatív tendenciát a kőolaj és a földgáz exportjából származó bevételek tudták valamelyest lassítani, különösen, hogy ezekből a termékekből nyugati országok pl. Az es évek közepétől ezzel együtt az ún. A Szovjetunió összeomlása az ben önállósuló egykori tagköztársaságok, így Oroszország számára is látványos gazdasági visszaesést hoztak.

A nemzetgazdaság végül csak az évtized legvégétől állt növekedési pályára, döntően a nagy tételben exportált energiahordozók világpiaci árának jelentős emelkedése révén.

Fontos megjegyezni, hogy a es évek növekedési periódusának bevételei a külföldi adósságok jelentős leépítését, komoly pénzügyi tartalékok felhalmozását, valamint az infláció visszaszorítását is lehetővé tették.

Mindeközben Oroszország a világ országai között a 8. A gazdasági olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban a különböző ágazatokat erősen eltérő mértékben érintette, ami lényeges szerkezeti változásokat eredményezett.

A teljes foglalkoztatás megteremtésében a szovjet érában fontos szerepet játszó, élőmunka-igényes könnyűipari ágazatok ugyanakkor drámai módon leépültek a textil- és ruházati ipar kibocsátása egynegyedére, de a bőr- és cipőiparé is kevesebb mint egyharmadára esett visszamiután az erős állami dotáció megszűntével versenyképtelenné váltak a nemzetközi — főként kelet-ázsiai — riválisokkal szemben.

Különösen súlyos szerkezeti aránytalanságokra derül fény, ha figyelembe vesszük, hogy a szövetségi költségvetés bevételeinek több mint fele az olaj- és gázszektorból származik. Ez a korábban írtakkal együtt ugyanis rámutat arra, hogy az — közötti markáns gazdasági növekedés alapját döntően az energiahordozók kitermelése, valamint az olcsó hazai nyersanyagokból előállított félkész, illetve kevésbé innovációigényes késztermékek gyártása jelentette.

Ez a növekedési modell kizárólag bőséges természeti erőforrásokkal rendelkező országokban valósítható meg, továbbá csak a néhány kulcsfontosságú termék iránt mutatkozó jelentős növekvő nemzetközi kereslet és magas felvásárlási árak mellett.

Oroszország gazdasága így rendkívül érzékeny a világgazdasági folyamatokra például a óta globálisan lassuló szénhidrogén-fogyasztásra és a csökkenő árakra. Az adósságállomány leépítése és a jelentős tartalékok felhalmozása révén a kontinensnyi ország ugyan érdemi mozgásteret teremtett a maga számára gazdasági válságok esetére, viszont alapvetően nem került sor az innovatív gazdasági ágazatok nagy léptékű kiépítésére és azokra a mélyreható szerkezeti korszerűsítésekre, amelyek a globális szénhidrogén-kereslet csökkenése esetén biztosítani tudnák az ország hosszú távon is stabil gazdasági növekedését.

Bőséges természeti erőforrások, kiemelkedő energetikai potenciál Oroszország rendkívül gazdag természeti erőforrásokban. Különösen látványos ez az energiahordozók esetében, amelyek termelésében a globális gazdaság legfontosabb szereplői közé tartozik.

Oroszország ezen a téren gyakorolja a legerősebb hatást Földünk geopolitikai és geoökonómiai folyamataira. Szaúd-Arábia és az USA mögött ő a világ 3. A kitermelés mindkét ásványkincs esetében jóval meghaladja a hazai szükségleteket, java része kivitelre kerül.

A szállítás java része csővezetékeken keresztül történik, melyek közül hossza közel km és olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban napi 2 millió hordó alapján napjainkban is kiemelkedik az Európa felé tartó Barátság-kőolajvezeték.

Növekszik ugyanakkor a tengeri szállítás olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban, részint a Fekete-tenger, részint a csendes-óceáni partvidéken, ahonnan Kelet-Ázsia fő gazdaságai mellett az Egyesült Államokba is szállítanak kőolajat és folyékony olajszármazékokat.

Oroszország azonban ezzel is toronymagasan vezeti a földgáz-exportőrök listáját a 2. A hagyományosan Ukrajnán és Belaruszon keresztül haladó vezetékek mellett — a térség geopolitikai feszültségei miatt — jelentősen felértékelődtek az alternatív útvonalak, így az Északi Áramlat amely a Balti-tengeren keresztül közvetlenül jut el Németországbavalamint a hosszabb ideje tervben lévő, ám meglehetősen hányatott sorsú Déli Áramlat amely injekciók csípőfájdalomra eredeti tervek szerint a Fekete-tengeren keresztül oldotta volna meg számos délkelet- közép- és dél-európai ország ellátását.

A világ többi része felé irányuló orosz olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban ugyanakkor döntően cseppfolyósítás után, óriási tankereken jut el a célországokba. Érdekes tény, hogy mivel az orosz szénhidrogén-mezőkön a földgáz egy részének elszállítását, hasznosítását igen drága volna megoldani, az olajtermelés során feltörő gáz jelentős részét ma is elfáklyázzák, a felszínre hozatal után elégetik.

Lényeges földrajzi szempont, hogy az orosz olaj- és gázkitermelés meghatározó részét a fő fogyasztópiacoktól igen messze fekvő, a zord éghajlati viszonyok miatt viszonylag drágán kitermelhető mezők adják.

A komoly potenciállal rendelkező, még a várható kitermelési boom előtt álló mezők java része pedig még távolabbi és nehezebben kitermelhető, vagy infrastrukturálisan nehezebben kiépíthető területeken helyezkedik el, főleg a messzi északi területeken az ún. Mindez közép- és hosszútávon az orosz kőolaj és földgáz bekerülési költségének emelkedését, a profitráta várható olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban, valamint az erre épülő növekedési modell korlátainak erősödését vetíti előre.

Ennél nagyobb tartalékokkal csak az Egyesült Államok rendelkezik. A kőolaj és a földgáz olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban nemzetközi keresletéből, valamint jóval költséghatékonyabb szállításából fakadóan azonban a kőszén kitermelésének intenzitása viszonylag alacsony, Oroszország a termelők rangsorában a 6. Legfőképpen a kis fajlagos költséggel, külszíni fejtéssel bányászható mezőkön folyik jelentős kitermelés ezek adják a volumen kétharmadátlegfőképpen ott, ahol a közelben jelentős fogyasztópiac pl.

Ugyan az utóbbi évtizedekben több feltörekvő országban — így Kínában és Brazíliában — ezeknél nagyobbak is épültek, a világ 20 legnagyobb kapacitású vízerőműve között még mindig 4 oroszországi található a szajano-susenszkojei, a krasznojarszki, a bratszki és az uszty-ilimszki.

Ennél nagyobb számmal — kilenccel — egyedül Kína büszkélkedhet. A fosszilis és a vízenergetikai potenciálnak az ázsiai országrészben való erős koncentrálódására reagálva az európai területeken a szovjet érában jelentős atomenergetikai fejlesztések indultak, amelyek az os csernobili katasztrófa után veszítettek lendületükből, azonban mindmáig folytatódnak.

Jelenleg 10 atomerőmű üzemel Oroszországban, közülük 9 az európai országrészen, összesen 33 reaktorral. Új blokkok az elmúlt öt évben olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban létesültek Rosztov, illetve Tver térségébentíz pedig jelenleg épül. Az orosz energetikai tervezés hosszú távon a nukleáris energia súlyának növelését tervezi, ami a következő évben kiöregedő erőművek pótlásán túl új létesítmények felépítését igényli.

Oroszország fémércekben és nemfémes ásványi nyersanyagokban egyaránt rendkívül gazdag. Számos termék bányászatában a világ vezető hatalmai között található pl.

Ritkaföldfém- és bauxitkészletei ugyan erősen korlátozottak, azonban importált nyersanyagra építve, főként a vízerőművek olcsó energiáját kihasználva a világ 2. Javarészt a hatalmas területű tajga faállományára építve a világ 6. A fa nemcsak fontos építő- és bútoripari alapanyag, hanem tekintélyes cellulóz- és papíripar kiépülését alapozta meg. A nyersanyagbőség ugyanakkor a szovjet időkben, de napjainkban is gyakorta pazarló és erősen környezetszennyező termelési eljárásokkal párosul.

A kőolajmezők területén kiterjedt olajszennyezések figyelhetők meg. Az olajjal feltörő földgáz jelentős részét, ahogy már említést nyert, elfáklyázzák.

Adatkezelési tájékoztató

A hatalmas tájsebet okozó külszíni szénbányák kimerülésekor általában semmilyen érdemi rekultivációra nem kerül sor. A fa- és papíripar, illetve a vegyipar mind a nagy folyamok mentén, mind akár a Bajkál térségében erős vízszennyezést okoz. Habár a szovjet blokk legsúlyosabb atomkatasztrófája a napjainkban Ukrajnához tartozó Csernobilban következett be, a mai Oroszország területén is számos súlyos ipari, vegyi, illetve nukleáris szennyezés történt, amelyek megfelelő kezelése és az újabb problémák hatékony megelőzése pl.

A környezetszennyező technológiák széles körű alkalmazásának komoly olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban van abban is, hogy a lakosságszám és a GDP alapján a nemzetközi ranglista 9. Egy százalék körüli, vagy attól elmaradó súllyal több kisebb vallás pl.

A mai Oroszország területén a II. Ennek mértéke az es években meghaladta az évi 15 ezreléket, a hatvanas évek közepére azonban 5 ezrelék környékére süllyedt, és a nyolcvanas évek közepéig ott stabilizálódott. A szovjethatalom megszűnte és az átmenettel járó gazdasági, társadalmi bizonytalanság idején a születési ráta pár év alatt olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban visszaesett, míg a halálozási ráta megnőtt.

Az as és az es évek dereka között így a kicsivel 5 ezrelék fölötti természeti szaporodást 5 ezreléket meghaladó természetes fogyás váltotta.

Utóbbi mértéke csak a es évek második felében kezdett enyhülni, mígnem től újból — igen szerény — növekedésről beszélhetünk. A lakosságszám ugyanakkor továbbra is elmarad az es csúcsértéktől ,5 millió főjelenleg kicsivel millió fő föle tehető. A gazdasági és a társadalmi viszonyok alakulása az évtizedek folyamán a lakosság egészségi mutatóira, életkilátásaira is jelentős hatást gyakorolt. Az ENSZ adatai szerint a alkohol mézes ízületi kezeléssel Oroszország területére vetítve a születéskor várható átlagos élettartam — között 68,5 év volt, ami egy évvel maradt el Magyarország értékétől és 2,6 évvel Nyugat-Európa átlagától.

A szovjet térdízület kezelése arkhangelszkben szerkezeti problémáinak elmélyülése, valamint a brezsnyevi pangás révén az orosz érték az —es időszakig mindössze 0,7 évet tudott emelkedni Magyarországé stagnáltmiközben Nyugat-Európa eleve magas értéke további 4,4 évvel nőtt.

A Szovjetunió összeomlása, az ezzel együtt járó gazdasági, szociális bizonytalanság kísérőjelenségei hanyatló szociális ellátórendszer, alkoholizmus, pszichológiai problémák stb.

A férfiak helyzete különösen olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban romlott — 5,2 évvel —, de a nők esetében is komoly csökkenés következett be. Ez még a világátlaghoz képest is bő két éves lemaradást, Pakisztánéhoz vagy Tunéziához hasonló értéket jelentett. A negatív trend végül a es évek folyamán fordult meg: az évtized első és második fele között 2,2 évvel, 67,2 esztendőre emelkedett a születéskor várható élettartam értéke, ami azonban még mindig elmarad a globális átlagtól.

Fontos megjegyezni, hogy a jelentősen romló finanszírozás ellenére a — korábban viszonylag sűrűn kiépült — egészségügyi és oktatási intézményrendszer legalapvetőbb funkciói az átmenet idején és után is elérhetők maradtak.

Globális külpolitika, regionális külkereskedelem Globális összevetésben Oroszország nemcsak gazdasági teljesítménye, hanem kereskedelmi mutatói alapján is a gyenge nagyhatalmi és az erős középhatalmi státusz között helyezkedik el.

Hasonló értékek elsősorban alacsonyan vagy közepesen fejlett országokban figyelhetők meg. Ezzel együtt Oroszország nemzetközi stratégiai befolyása jelentős részben éppen az energiahordozók kivitelére épül, hiszen ettől mind az Európai Unió, mind Kelet-Európa országainak jelentős része erősen függ. A kőolaj és a földgáz szállítását lehetővé tevő infrastruktúra kiépítése ráadásul rendkívül idő- és költségigényes folyamat, így a fő fogyasztók területén az orosz nyersanyagok kiváltása más országok termékeivel legfeljebb hosszabb időtávon volna elképzelhető.

Oroszország és Közép-Ázsia: hat szovjet utódállam

Megjegyzendő, hogy Oroszország exportjának zömét néhány vezető bányászati főként szénhidrogén-termelő körzet, illetve Moszkva és Szentpétervár térsége adja.

Az export gazdasági összteljesítményhez mért aránya itt jóval meghaladja olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban országos átlagot. Oroszország régióinak, valamint Közép-Ázsia országainak exportrátája A kelet-ázsiai kapcsolatok fokozatos erősödése is megfigyelhető, ám ezek jelentősége — egyelőre — így is markánsan elmarad az EU-sakétól, ráadásul Oroszország kereskedelmi egyenlege a feltörekvő Kínával jelentős negatívumot mutat.

Mindez rámutat az orosz és az európai uniós gazdaság erős kölcsönös egymásrautaltságára. A szovjet rendszer összeomlása után Oroszország egyre erősebben bekapcsolódott a globális gazdaságba. Az elmúlt két évtizedben Oroszország a külföldi működőtőke-kihelyezések terén is aktívabbá vált, különösen a bányászati, kohászati és energetikai ágazatokban, ahol a hazai nagyvállalatok — tekintélyes méretükből is fakadóan — tőkeerős, versenyképes nemzetközi szereplőknek bizonyultak.

Összességében — a statisztikai adatok olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban is — megállapítható, hogy Oroszország Kínával ellentétben nem tartozik a korszerű ipari termelés, a szolgáltatások és a kereskedelem vezető világ szintű hatalmai közé. Politikai és katonai pozíciója azonban befolyásos globális szereplővé teszi, regionálisan pedig a gazdasági súlya is tekintélyes. Az ország nemzetközi szerepvállalása több formális együttműködésben ölt testet.

Regionális szinten az ország több integrációs szervezetben is vezető szerepet tölt be.

E szervezetek taglétszáma és tagsági köre nem azonos; általában az együttműködés szorosságával párhuzamosan csökken a tagállamok száma. A térség legismertebb integrációs szervezete a Független Államok Közössége FÁKamely ben, a Olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban szétesésekor jött létre a kölcsönös együttműködés biztosítása érdekében. A FÁK-hoz ig a három Balti-állam kivételével az összes volt szovjet tagköztársaság csatlakozott.

Azóta az állandó tagok száma kilencre csökkent, miután Türkmenisztán ben a nagyobb önállóság végett társult tagságra váltott, Grúzia és Ukrajna pedig ban, illetve ben a kilépés mellett döntött az Oroszországgal való konfliktusai miatt. A FÁK-hoz kapcsolódóan az es évek első felében egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása is a tervek között szerepelt, az ezzel kapcsolatos szerződések azonban nem kerültek aláírásra.

Ennek keretében az integráción belüli export és import vámjait számos termék esetében leépítették. A gazdasági együttműködés terén fontos lépést jelentett Belarusz, Kazahsztán és Oroszország vámuniójának létrehozása ban, amelynek alapjain ben létrejött az Eurázsiai Gazdasági Közösség ennek Kirgizisztán és Tádzsikisztán olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban tagja voltmajd — egy olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban egyezmény nyomán — ben az Eurázsiai Gazdasági Unió EEU.

Utóbbi a tőke és a szolgáltatások szabad áramlását kívánja megteremteni a tagállamok Belarusz, Kazahsztán, Oroszország és Örményország között, egy közel millió lakost és nominálértéken majdnem 2,2 milliárd USD-nyi GDP-t tömörítő térségen belül az IMF es adatai alapján. Nagy ország nagy egyenlőtlenségekkel Oroszországot a világátlagot meghaladó társadalmi különbségek jellemzik. Oroszország értéke 41,7, amely nemcsak a legtöbb európai országénál pl. Magyarország: 24,7de a világátlagnál 39,0 is magasabb, bár a nagy feltörekvő gazdaságokénál jellemzően kisebb Brazília: 50,8; Kína: 47,4.

Ennek következménye, hogy míg Oroszország a vásárlóerő-paritáson számított GDP egy főre jutó értéke szerint a 45— Fontos ugyanakkor, hogy az orosz társadalomban nem jellemző olyan súlyú abszolút szegénység, amivel a legtöbb feltörekvő gazdaság küzd. Ez az európai országok mutatójánál ugyan láthatóan nagyobb pl. Oroszországot regionálisan is komoly olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban jellemzik.

Ennek hátterében részint a népesség és a gazdaság rendkívül aránytalan térbeli eloszlása található, amely egyszerre fakad természetföldrajzi és történelmi tényezőkből.

Olajkutak árnyékában Azerbajdzsánban

A népesség eloszlásának egyenlőtlenségei ráadásul az elmúlt negyedszázadban jelentősen fokozódtak, miután az árak dotációjának jelentős csökkenése, a megugró szállítási és egyéb megélhetési költségek, valamint egyes térségek gazdaságának nagyfokú leépülése miatt tömeges elvándorlás indult meg főként a zord távol-keleti területekről az európai országrész részint annak délebbi területeirészint pedig a nyugat-szibériai szénhidrogén-termelő körzetek felé.

Ennél szerényebb, de említésre méltó különbségek mutatkoznak a természetes szaporodás terén is, ahol a Kaukázus-vidék a muszlim lakosság jelentős részarányávalvalamint Nyugat-Szibéria a szénhidrogén-iparban foglalkoztatott, döntően fiatal, életének későbbi szakaszában az olcsóbb európai területekre visszatérő munkaerő mutatói jelentősen kedvezőbbek az európai országrész zömén tapasztalhatónál.

Oroszország szubjektumainak és Közép-Ázsia országainak népességváltozása — között. Természetesen az utóbbi értékek alapvetően csak számszakiak, mivel hogyan lehet meghatározni a vállízület artrózisát olaj-együttes kezelés azerbajdzsánban nyersanyagokból származó bevétel nagy része a szövetségi költségvetésbe kerül, ahol a döntő hányadát újraosztják a szegényebb térségek számára.

A bányászat fő centrumvárosaiban azonban a lakosság valóban rendkívül magas, nemzetközileg is kiemelkedő jövedelemmel rendelkezik, és igen jól finanszírozott közösségi szolgáltatásokat, infrastruktúrát vehet igénybe.

Ennek köszönhetően még a leginkább periférikus területek humán fejlettségi mutatója HDI is az ENSZ által magas fejlettségi szintként meghatározott kategóriába tartozik: a sereghajtó Tuva Köztársaság értéke 0, Mexikóéhoz és Törökországéhoz hasonló.

Jamali Nyenyecföldet a Tyumenyi területtel, Nyenyecföldet pedig az Arhangelszki területtel összevonva.