Fájdalom a csontokban és ízületekben és

Fájdalomcsillapítás: ha a csont és az ízület fáj

Tarkó Irén. A degeneratív ízületi betegségek másik, közismert megnevezése a kopásos ízületi betegségek, vagy arthrosisok. A leggyakoribb ízületi megbetegedés, mely a földön mindenhol nagyon sok embernek okoz fájdalmat, sokan válnak általa mozgáskorlátozottá, jelentősen rontja a benne szenvedők életminőségét.

Az arthrosis tünetei: Mozgásra terhelésre jelentkező ízületi fájdalom, mely nyugalomban csökken, vagy megszűnik. Hosszabb fekvés, ülés utáni elinduláskor jelentkező fájdalom, mely után az ízület bejáródik, és kevésbé fáj. A bejáródási idő néhány perc, max.

• Boka duzzanat, mint kenet
• Ízületi károsodás
• Belszervek felől kisugárzó, ún.

Az ízület mozgatásakor a vizsgáló crepitációt, halk, tapintható ropogást észlel. Az arthrosis bármely ízületben jelentkezhet, mégis a leggyakoribb helye a térd, a csípő, és a kéz kisízületei.

• Artritisz lábujjak
• Milyen kezelésre van szükség az ízületi betegség esetén
• Mozgásszervi panaszok alatt ugyanis több, mint száz állapotot és tünetegyüttest értünk, amelyek közös jellemzői a fájdalom, a mozgás korlátozottsága, és a merevség.

Az arthrosis kialakulásának számos oka lehet. Megjelenését sokszor az ízület túlterhelésével, az ízületek tartós megfázásával, a szövetek öregedésével, az ízületek sérülésével, statikai rendellenességével hozzák összefüggésbe. Gyulladásos ízületi megbetegedések, varikozusok és ízületi kezelések kórképek, anyagcsere betegségek esetében is megfigyelték az arthrosis kialakulását.

Ízületi fájdalmak okai és kezelése

Örökletes tényezők is igazolódtak, pl. A nők arthrosisának kialakulása sokszor a változó korra esik. Felmerül az ösztrogén szint és az arthrosis fájdalom a csontokban és ízületekben és. Gyanú esetén laborvizsgálatok deríthetik ki, hogy az ízületi fájdalom, gyulladás hátterében fertőzés, gyulladásos kórkép, hormonális, vagy anyagcsere betegség áll-e.

Arthrosisban az ízületi folyadék összetétele rendszerint nem kóros. A vörösvértest süllyedés érték normális. A különböző okok által létrejövő arthrotikus ízületekben létrejövő elváltozások azonban nagyon hasonlóak.

A porcszövet pusztulása, a csontszövet másodlagos megvastagodása, osteophyta képződés, a porc alatti csontban cysta képződés jellemzi. Az arthrosis során a porc összetétele megváltozik. Minden élő szövetünkre jellemző felépítő és bontó folyamatok egyensúlyában zavar támad.

A porcsejtek kóros kollagént termelnek, és fokozzák a fehérjebontó enzimek szintézisét, a növekedési faktorok termelése csökken. Az arthrosisok által okozott panaszok bármely életkorban jelentkezhetnek, mégis leggyakrabban éves kor felett okoznak problémát. Az arthrosisos kórfolyamat előrehaladása lassan történik. Az izületet alkotó anatómiai struktúrák nem egyformán, és nem egyszerre sérülnek.

A képalkotó vizsgálatokkal megállapított anatómiai elváltozások sokszor nincsenek összhangban a beteg fájdalmával, mozgáskorlátozottságával, életminőségével.

Komoly bajt jelezhet az ízületi fájdalom

Van, aki jelentős röntgen elváltozás ellenére panaszmentesen éli életét, míg más apró morfológiai eltérések mellett is nagy fájdalmaktól szenved, mely gátolja mindennapi tevékenysége elvégzésében. A különböző konzervatív kezelések eredményeként — bár az anatómiai eltérés megmarad — a beteg ízület fájdalmatlanná válhat, míg más esetben szinte bármilyen kezelést adunk, a fájdalom nem csökken, majd mégis szinte észrevétlenül, fájdalmatlan periódus következik.

Mint ismeretes, a fájdalmat az agyban érezzük.

A legtöbb ízületet igen bőséges ér és idegfonat veszi körül. A kisebb verőerek az ízületek körül hálózatosan összefüggő rendszert alkotnak.

Gyulladás, fájdalom, csontritkulás – rizikófaktoroktól a kezelésig

Az izületi tok és a szalagok érzőideg ellátása is igen bőséges. A testhelyzet észlelésében, az ezzel összefüggő reflexekben van jelentősége. Az ízületet érő olyan betegségek során, mint az osteoarthrosis, az ízület nociceptorai — melyek az ízületeket érő fájdalmas ingereket közvetítik — érzékenyebbé válnak a mechanikai ingerekkel szemben. Az excitációs küszöbük lecsökken az ártalmatlan ingerek szintjére és a küszöb feletti ingerekre adott válaszuk jelentősen megnő.

Az ízület nyomásérzékeny lesz. Az ízület terhelése rálépés, hajlítás is fájdalmas. A szenzitizáció folyamatát gyulladásos mediátorok váltják ki. Az olyan gyulladásos mediátorok, mint a bradykinin és a prostaglandin néhány percig tartó, rövidtávú szenzitizációt okoznak. Az olyan gyulladáskeltő cytokinek, mint a TNF-alpha, interleukin-6 és az interleukin lassan kialakuló, de tartósan fennálló, mechanikai ingerekkel szembeni szenzitizációt váltanak ki.

Az idegnövekedési faktor NGF egy másik, az ízületben hosszútávú hyperalgesiás hatást kiváltó mediátor. Az ízületi nociceptorok szinaptikusan aktiválják a gerincvelői neuronokat.