A térd ízülete 1 2 fok

A térdízület vizsgálata Anamnézis Sok sérülés típusos mechanizmus által jön létre. Fontos ezért kideríteni legalább megközelítően a sérülés mechanizmusát.

Térdsérülés tünetei és kezelése

Ennek ismeretében már eleve számíthatunk bizonyos struktúrák károsodására, ezekre a manuális vizsgálat során is különös tekintettel lehetünk. Fontos felmérni a subjectív panaszokat. A fájdalom jellemzői éles szúró, égő, tompa, sugárzó, bizonyos mozdulatra, vagy testhelyzetre jelentkező stb. Sok esetben fontos az időfaktor.

Nyílt sérülések esetében lényeges a lehetőleg 6 órán belüli ellátás, különben a szeptikus szövődmény veszélye megemelkedik. Basalis meniscus laesióknál néhány napon belül elvégzett reinsertió eredményei sokkal jobbak, mint a több héttel, vagy hónappal korábban bekövetkezett sérülés esetében.

IX A térdízület vizsgálata

Megtekintés A sérült mozgása önállóan, esetleg sántítva jár, lábát nem tudja terhelni, kényszertartásban van stb. Extensiós deficit látható jele például leggyakrabban kosárfül jellegű meniscus, esetleg dislocált elülső keresztszalag sérülésre jellemző.

Patella ficamnál szembeötlő jel az enyhén flectált kényszertartás mellett a patella kóros állása. Ízületi duzzanat, petyhüdt izomtónus szintén már első pillantásra feltűnő jel lehet. Fizikális vizsgálat Legelőször óvatos tapintással felderítjük az esetleges fájó pontokat, körülirt duzzanatokat, tapintható kontúreltéréseket.

Látható ízületi duzzanat esetén megkíséreljük a patella balottálásával elkülöníteni az intraartikuláris folyadékot az extraartikuláristól. Ezután az ízület funkciójának ellenőrzésével folytatjuk a vizsgálatot. Először az aktív mozgásokat nézzük, ezt a beteg saját maga fájdalomhatárig kivitelezi.

Elülső keresztszalag szakadás

Aktív flexió vagy extensió kiesése esetén gondolnunk kell a térd ízülete 1 2 fok feszítő, illetve nyújtó apparátusban létrejött komplex sérülésre pl. Fájdalmas mozgáselakadás inkább odacsípődő szalag vagy meniscusrészre utal. Ha jelentősebb flexiós vagy extensiós deficitet észlelünk második lépésként mi magunk ellenőrizzük manuálisan a sérült ízület passzív mozgathatóságát. A fájdalmas tartományokban csak nagyon óvatosan vizsgálódjunk, elsősorban mechanikai akadály meglétét keresve, közben azonban ne okozzunk a sérültnek szenvedést.

Ezt követi a stabilitás vizsgálat. Az oldalszalagokat nyújtott és kb.

Izolált oldalszalag sérülés esetén ép hátsó tok mellett esetleg nem észlelünk kóros nyithatóságot, míg az enyhe flexiós helyzetben kikapcsolt hátsó tok stabilizációs hatás mellett már egyértelművé válhat a kóros lazaság.

A sagittális stabilitás vizsgálatára akut esetben elsősorban a Lachmann teszt használatos. Friss sérülteknél ugyanis az itt alkalmazott enyhe fok flexió még elviselhető, míg 90 fok körüli flexiót  komolyabb sérülés esetén már ritkán bírnak. Ilyenkor egyik kézzel a femur véget, a másikkal a tibia metafízist megragadva, egymáshoz képest próbáljuk intelligens krém ízületekre, hátra elmozgatni a két ízfelszínt egymástól.

A tibia kóros ventrális elmozdíthatósága elülső, dorsál irányú mozdíthatóság a hátsó keresztszalag sérülésére utal. Mivel sokszor nehéz eldönteni, hogy a sagittális lazaság inkább előre vagy hátra irányul, kétség esetén érdemes megnézni az un.

A kopással, meszesedéssel járó gerinc- és ízületi bántalmakban szenvedők nagyon megérzik a hideget

Ennek kivitelezése: háton fekvő helyzetben mindkét lábat a magasba emelve a térdeket igyekszünk közel derékszögig behajlítani. Ilyenkor oldalról szemlélve hátsó keresztszalag sérülésnél az érintett térdnél a tibia fej kissé dorsál felé subluxálódik, látható konfigurális eltérést okozva az ép ellenoldalhoz képest. Krónikus panaszok esetén jól kivitelezhető az elülső és hátsó asztalfiók teszt is.

Ekkor a térdeket 90 fokos helyzetben tartva, az előlábakat rögzítve mindkét kézzel a tibia metafízist ragadjuk meg és próbáljuk előre vagy hátra subluxálni a femurhoz képest. Eközben ujjainkkal érzékeljük a hamstring inak esetleges feszülését, ami izomvédekezésre utal. Minden stabilitás vizsgálatnál fontos, hogy a beteg közben jól ellazítsa az izmait, különben az izomkompenzáció miatt könnyen fals negatív eredményt kaphatunk.

Térd gyógytorna alapgyakorlat

A szalagrendszer vizsgálata után végezzük el általában a meniscus teszteket. Bár a szakirodalom számtalan meniscus próbát ismer, a gyakorlatban elsősorban a rotatiós vizsgálatot végezzük.

Térdsérülés tünetei és kezelése - HáziPatika

Ilyenkor egyik kézzel a bokát megragadva egyúttal enyhe valgus vagy varus stresszet is alkalmazva enyhén komprimáljuk a külső vagy belső kompartementet. Másik kezünk hüvelykujjával közben enyhe nyomást gyakorlunk a megfelelő femorotibialis résre.

Kirotatiót végezve a mediális, berotálva a laterális meniscusokat provokáljuk. Ha ilyenkor fájdalom, esetleg kattanó érzés is jelentkezik, valószínűsíthető a meniscus sérülése.

Eszközös vizsgálatok A hagyományos manuális stabilitás vizsgálat meglehetősen subjectív. Nagyban függ a vizsgáló jártasságától, az általa alkalmazott erőtől stb. Ennek kiküszöbölésére többféle, stabilitást mérő tesztkészüléket hoztak létre. A legelterjedtebb a KT arthrométer.

A készülés segítségével standardizált beállítások illetve erő alkalmazás mellett lehet vizsgálni a kereszt és oldalszalagok stabilitását. A beteg ellazulása, kooperációja azonban itt is elengedhetetlen pontos eredményhez.

• Vállízület fájdalom komplex gyakorlat
• Elülső keresztszalag szakadás Az elülső keresztszalag A térdízület egyik legfontosabb stabilizátora az elülső keresztszalag.

Mivel a szalagsérülés tényét a hagyományos vizsgálatokkal, illetve a mai képalkotó eljárások segítségével megbízhatóan lehet igazolni, a készülékes mérés elsősorban a postoperatív eredmények összehasonlítására szokták használni. Képalkotó vizsgálatok RTG: A hagyományos röntgenfelvételek elsősorban a csontállomány sérüléseit tudják kimutatni. Ízületbe hatoló a térd ízülete 1 2 fok gyanúja esetén ezért ma is hasznosak.

Egyes keresztszalag sérülés típusoknál abruptió szintén látható lehet a helyéről kitépődött csont fragmentum. Az ízületi résben ábrázolódó vékony lemezszerű képződmény osteochondralis lézióra utalhat. Kóros, subluxált helyzet szalagsérülés, vagy pl. CT: Főleg intraartikuláris törések pontosabb megítélésére, műtéti tervezéshez használatos. UH: A térd körüli lágyrészek vizsgálatára kiváló, pl.

Baker cysta kimutatása. Az intraartikuláris képletek meniscusok, keresztszalagok, terhelési felszínek finomabb diagnosztikájára azonban az MR-el összehasonlítva kevésbé alkalmas. MR: A legsensitívebb képalkotó eljárás a térdízület struktúráinak vizsgálatára.

Kiválóan láthatóvá teszi a szalagok, porcfelszínek, meniscusok szerkezetét, synoviális burjánzásokat, folyadékviszonyokat, csont oedemát stb.

Arthroscopia: Pusztán diagnosztikai célból már alig jön szóba.

• Kenőcs a boka ízületének sprainjeire
• Hatályos:

Bizonytalan esetekben persze ilyen indikációval is használható, azonban ha már zajlik a beavatkozás, törekedni kell ebben az ülésben azon sérülések ellátására, amik az adott időpillanatban optimálisan megoldhatók.